Ahogy a többiek, úgy az orosz televíziózás sem mentes a meglepően rémes műsoroktól. A szappanopera készletük kifogyhatatlan bőségszarunak tűnik a miénkhez képest. Van szovjet-háborús, cigány vajdás, kórházas, helyszínelős, másolt Rém rendes család. Elnézve a főműsoridőben sugárzott bugyuta hányadékokat, komolyan hiszem, hogy Sztanyiszlavszkij forog a sírjában, Csehov pedig röhög.

A sorozatok hömpölygését egy-egy műsor is megtöri időnként. Egyik kedvencem, az Egyes csatornán hétköznap hétkor kezdődő, Gyerünk házasodjunk! Adott egy menyasszony/vőlegény, akihez érkezik három megfelelő jelölt két-két kísérővel. A műsort Larissza Guzeeva, orosz színésznő, vezeti egy asztrológus és egy házasságközvetítő segítségével. A koreográfia a következő: bejön a jelölt, leül szemben a vőlegénnyel/menyasszonnyal, mutatnak róla egy fél perces bemutatkozó filmet, a három nő kérdezgeti az előző kapcsolatairól és a terveiről. A vőlegény/menyasszony ilyenkor nem nagyon kap szót. Végül a jelölt átadja kifejezetten erre az alkalomra készített ajándékát. Miután ő kiment, kikérdezik a főszereplőt a benyomásairól és máris érkezik a következő. A harmadik találkozás után megint csak nem a főszereplőé a szó, hanem a hölgyek lépnek akcióba. Három középkorú nőről van szó, akik nem cicóznak. Szigorúan pragmatikus alapon szemlélik a kérdést: gazdasági, gyermekvállalási és szimpátia szempontból, ebben a sorrendben. Végül átadják a választásjogát és a műsor végén vagy az egyik jelölttel kézen fogva, vagy egyedül áll a vőlegény/menyasszony a stúdió közepén. Ilyenkor érdemes megnézni a hoppon maradtak arcát: a férfiaké semleges, a nőkében ott van a tiszta irigység.

Először röhögtem az egészen, majd rájöttem, hogy ez a műsor a lehető legautentikusabb XXI. századi továbbélése a régi házasságközvetítésnek. Mennyire sikeres az összeboronálás nem tudom, de egyszer Guzeeva azt nyilatkozta, hogy a saját barátait nem tudja kiházasítani. Nem a legjobb reklám. Maga a műsor nem is ezért érdekes. Kétségtelenül fényes-tragikus pontja az ajándékozás. Vannak normálisak, a legtöbben énekelnek, bár ne tennék és néhányan táncolnak. Egy negyven körüli nő így: