Egyik előző posztban megemlékeztem a Három Nővér előadásról. Ez a színházi élmény olyan velőtrázó volt, hogy elhatároztam, mélyebb ismeretségre van szükségem Csehovval. Két estén keresztül szörföztem a neten, hogy felkutassam a város összes csehovdarabját a félévben. A lista kész. Első alkalommal a „Csehovot játszunk” című előadást néztem meg, ahol korai elbeszéléseiből mutattak egy csokorra valót. Volt vicces, volt érthetetlen, szomorú és borzasztó. Mindez egy nagyon pici színházban. A nézőtér kisebb volt, mint a büfé. Arra a következtetésre jutottam, hogy egész más egy ilyen színház, mint óriási társaik. Persze, egy ilyenben nehezen tudom elképzelni a balett Rómeó és Júliát vagy az Igor herceget. De nekem, mostanában, valahogy jobban tetszenek ezek a kisebbek.