Ha tehetném, tapasztalataim alapján, a következő képen formálnám át a hazai történelem oktatást:

– Néprajzot és közgazdaságtant két féléven keresztül kötelezően tanítanék. Maximum annyi könnyítéssel, hogy egy félév előadás, egy félév szeminárium.

– Második, legkésőbb harmadik félévtől rendszeres levéltári látogatásokat és forrásismereti gyakorlatokat végeztetnék minden félévben.

– Egy féléves, idegen nyelvű szemináriumon való részvételt írnék elő, amelyet 10 oldalas dolgozattal zárna minden hallgató.

– A szakdolgozatokban legalább öt darab idegen nyelvű szakirodalom szerepeljen.

– A hivatkozási rendszert intézeten belül egységesíteném, és kitenném a hirdetőtáblára, az internetre. Mert őrület, hogy tanáronként változik.

– A szemináriumi dolgozatot írató tanároktól megkövetelném a dolgozat szóbeli, legalább 5 perces értékelését. Ha nem tudja teljesíteni, vagy ne írasson mindenkivel, vagy legyen rövidebb az előírt oldalszám.

– A szigorlatok részévé tenném egy évfolyam dolgozat megírását és megvédését nyilvános vitán, háromfős bizottság előtt.

– Félévente minimum kétszer rendeznék nyilvános diák vitákat, ahol egy adott témában legalább két véleménytábor ütköztetné álláspontját.

– Minden tanártól, minden évben egy 20 perces, nyilvános prezentációt hallgatnék kutatási munkájáról, ahol őt kollégák, diákok szabadon kérdezhetik.

– Félévente minden tanártól bekérném a legjobb három szemináriumi dolgozatot, amelyekből diákkonferenciát rendeznék, ahol tanároknak is kötelező lenne a részvétel.

– Évente legalább egyszer megjelenő intézeti kiadványt szerkesztetnék a legjobb szemináriumi dolgozatokból.

– Beszüntetném a hosszú, halál unalmas kiselőadásokat. Ha prezentációval, 15 percben nem tudod elmondani, amit akarsz, inkább be se gyere.