<\/a>A Sztasz Bareckij -f\u00e9le sokkb\u00f3l ocs\u00fadva, a t\u00f6meg m\u00e1r er\u0151sen skand\u00e1lta: SNUROV, SNUROV, SNUROV! Amikor csak azt veszem \u00e9szre, hogy 2 m\u00e9terre t\u0151lem elhalad. Kin\u0151tt hajjal sokkal bar\u00e1ts\u00e1gosabbnak t\u0171nik, mint kopaszon. T\u00edz perc m\u00falva elkezd\u0151d\u00f6tt a Rubel koncert. Itt m\u00e1r igazi zen\u00e9szek voltak a sz\u00ednpadon. Igaz, j\u00f3val kevesebben, mint a Leningr\u00e1dban, csak \u00f6ten. A zene, az az igazi \u201eje-je rock\u201d, a sz\u00f6veg id\u0151nk\u00e9nt vulg\u00e1ris. (M\u00e1r eg\u00e9sz j\u00f3l \u00e9rtem.) Snurov minden sz\u00e1m v\u00e9g\u00e9re abba a szimpatikus, mosolyg\u00f3s ext\u00e1zisba esett. J\u00f3pofa volt. Annak ellen\u00e9re, hogy a ritmusra b\u00f3logat\u00e1sban elf\u00e1radt a nyakam, a Rubel nem tasz\u00edtotta le a tr\u00f3nr\u00f3l a Leningr\u00e1dot.<\/p>\nSajnos koncert ut\u00e1n, nem j\u00f6tt ki a l\u00e9p\u00e9s, hogy aut\u00f3grammot szerezhessek Snurovt\u00f3l. Na nem baj, majd legk\u00f6zelebb. Ahogy ezt v\u00e9giggondoltam, villant be, egy\u00e1ltal\u00e1n nem biztos, hogy lesz legk\u00f6zelebb. Az \u00f6szt\u00f6nd\u00edjam \u0151sszel v\u00e9get \u00e9r. Egyr\u00e9szt, hihetetlen\u00fcl szeretn\u00e9k m\u00e1r megszabadulni a disszert\u00e1ci\u00f3t k\u00f6r\u00fclleng\u0151 bizonytalans\u00e1gt\u00f3l. Nem tudom, ez a napr\u00f3l napra n\u00f6vekv\u0151 k\u0151 mikor g\u00f6rd\u00fcl m\u00e1r le v\u00e9gre a sz\u00edvemr\u0151l. M\u00e1sr\u00e9szt viszont, ennek az eg\u00e9sznek az \u00f6sszes t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t piszkosul \u00e9lvezem, de mindj\u00e1rt v\u00e9ge. Fura ez az ambivalencia.<\/p>\n